2010. március 6., szombat

4. rész

A terembe belépve olyan volt, mint egy átlagos parti. De mikor megpillantottam a nem épp átlagos személyeket megtorpantam hisz épp felénk tartottak Felipe rám nézett és mosolygott. Ahogy a srácok közeledtek egyre jobban éreztem a szívem a torkomban.
- Szia Felipe!- köszönt vidáman Sebi és Fernando.
- Sziasztok, ő itt a szobatársam Laura- mindenkinek bemutatott szépen sorban.
- Nehéz ezzel a kis óvodással egy szobában?- érdeklődött Sebi.
- Te szólalsz meg szerintem te kicsit gyerekesebb, vagy mint Felipe- röhögve közöltem a kis némettel.
- Köszi, azt hittem, hogy te kedves vagy meg minden, de látom nem- játszotta a sértődöttet.
- Én meg azt hittem, hogy nem vagy ilyen sértődékeny. De látom csalódnom kellett ezért nem veled fogok táncolni, hanem Fernandoval- az említett személy csak pislogott, de azért eljött velem táncolni.
Teljesen feloldottam nem hittem volna, hogy ilyen jól fogok szórakozni. Amikor visszatértünk az asztalhoz láttam Selenát, ahogy épp az egyik sráccal táncol a gyenge fényeknek köszönhetően nem láttam pontosan ki lehet az. A fiúk rendeltek még piát egyre oldottabb lett a hangulat. Kiderült, hogy Sebi mostanában szerencsétlen a lányokkal.
-         Talán próbálkozz a srácokkal- a remek ötletem megosztottam vele.
-         Persze ez miért nem jutott eddig az eszembe- a mellette ülő Robot átölelte és a combjára tette a kezét.
-         Haver te hülye vagy hagyj engem békén- riadtan nézett rá a lengyel.
-         Jaj nagy a baj látom, de mi lenne ha csak először beszélgetni próbálnál vele és nem ledönteni rögtön?- kérdeztem a németet. Ezt egyikünk se gondolta komolyan, de azért bele ment a játékba a többi srác meg köpni-nyelni nem tudott.
-         Lehet, igazad van, szóval Robert meghívhatlak egy italra, amúgy nagyon elegáns vagy ma- bókolt a kis szöszi.
-         Fizethetsz nyugodtan és te se nézel ki rosszul- Rob felém nézett és mosolyogott ő is benne volt a játékban. Fer és Felipe még mindig nem értették így nem szóltak, csak néztek.
-         Seb mondták már neked, hogy szép a szemed- mondta Rob miközben megsimogatta Seb arcát.
-         Köszi, de a tied is szép, és ahogy nézni tudsz olyan aranyos vagy- közelebb húzódott a lengyelhez.
Már fuldokoltam a röhögéstől mikor Rob Sebi combjára helyezte a kezét s közel hajolt hozzá az arcuk között alig pár milliméter lehetett. Mikor Seb váratlanul le smárolta Robot. Mindenki szája tartva maradt.  Még én is meglepődtem, de viszont amikor elváltak az ajkaik rám néztek és olyan csibészes mosollyal jelezték, hogy még ez is a játék része viszont egymás kezét sem engedték el. Fer felállt és elindult még hozni piát nem tudta feldolgozni, amit látott. Felipe is csak nézet rájuk, de ő sem értette ezt az egészet.  Egy félig magyar félig angol szám csendült fel dúdolgatni kezdtem Felipe a kezét nyújtotta felém ezzel jelezve, hogy táncoljunk. http://www.youtube.com/watch?v=vhVyjX7zSi4
Pár szerelmespár táncolt még rajtunk kívül. Először egész távolság tartóan mozogtunk, majd közelebb húzott és automatikusan a kezeimet a nyaka köré vontam, ő pedig a szorosan magához ölelt. A zene felétől elkezdtem én is énekelni, nem zavarta, sőt ő is csatlakozott hozzám, bár csak dúdolgatta a dalt. Még a zene után is így álltunk pár percig végül egy puszit nyomott az ajkaimra. Visszaültünk az asztalhoz ahol már senkise volt. Lassan mi is visszatértünk a szállodába. Nem sokat beszéltünk igazából zavarban voltunk a történtek miatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése