2010. március 26., péntek

20. rész

Nem fordultam hátra, mert őszintén szólva egyáltalán nem érdekelt ki lehet az. Egy meleg kéz érintésére megfordultam és egy szőke herceggel találtam szembe magam. Csak néztem rá, és közben letöröltem a maradék könnycseppeket az arcomról.
- Már mindenhol kerestelek- mondta kicsit mérgesen.
- Pedig végig itt voltam- vállat vontam.
- Bocsánatot szeretnék kérni- a szemembe nézett, újra elvesztem a csodálatos kék szempárba.
- Bocsánatkérés elfogadva, csak nem tudom mi bajod volt- mondtam őszintén.
- Ez- majd közelebb lépett és megcsókolt, próbáltam eltolni magamtól, de nem ment,
http://www.youtube.com/watch?v=HlzMxgjdj30
- Sebi, ezt nem lehet- lehajtott fejjel mondtam.
- Ugyan miért? Christian nem tiltja meg a munkatársi kapcsolatokat –mosolyogott rám és a kezemet fogta.
- Nem erről van szó én Felipét szeretem és ő is engem- jelentettem ki magabiztosan.
- Ez nem igaz, te talán szereted, de Ő nem, ha komolyan szeretne utánad ment volna Spanyolországba és nem csinált volna balhét, azért mert egy másik pasi hozzád ért- kicsit felemelte a hangját.
- Csak féltékeny volt- és újra sírni kezdtem.
- Dehogyis inkább azt tesztelte mennyire tud magához láncolni- már kiabált velem Sebi.
- Te ezt ugyan honnan tudnád?- most már én is hasonló módon kérdeztem.
- Elmondta- válaszolta lehajtott fejjel.
- Nem hiszem- szipogtam.
Az eső újra esni kezdet. Egyikőnk se mozdult, felhúztam a térdeimet és ráhajtottam a fejem és zokogtam. Nem akartam elhinni, amit Sebi mondott. Eddig még sose hazudott nekem most miért tenné? Ő sem mozdult ugyanúgy állt, ahogy az előbb és az arcomat fürkészte, közelebb lépett és leemelt a gumifalról.
- Gyere, menjünk nem akarom, hogy beteg legyél- egy puszit nyomott a homlokomra.
- Nem akarok veled menni- durcáskodtam.
- Kérlek, Laura higgy nekem- majd újra megcsókolt ismét engedtem neki.
A kocsihoz vitt és betett, már reszkettem annyira fáztam, ahogy ezt meglátta egyre gyorsabb tempóban hajtott vissza a szállodába. A szobámba felérve gyorsan vettem egy forró fürdőt. Egy óráig áztattam magam addigra át is melegedtem. Úgy döntöttem ideje ezt a dolgot megbeszélni Felipével. Gyorsan magamra kaptam egy felsőt és egy nadrágot és már indultam is. Felipe meglepődött, amikor meglátott.
- Beszélnünk kell- jelentettem ki.
- Mondjad- válaszolt közben átölelt.
- Ma hallottam valamit azt szeretném veled tisztázni – mondtam kicsit hidegen.
- Mit tudtál meg?- teljesen megijedt.
- Sebastian elmondta, amit te mondtál neki miszerint engem csak kihasználsz- próbáltam a szemébe nézni, de ő kerülte a tekintettem.
- Megfektettet az a szemét ugye?- elengedett és maga felé fordított.
- Nem fektetett meg csak…. Csak beszélgettünk.
- És te ezt elhitted ugye?- látszott rajta, hogy majd felrobban annyira ideges.
- Nem hittem el, azért kérdeztem rá- próbáltam nyugodt maradni.
- Ennyire nem bízol bennem?- gúnyosan kérdezte.
- Te nem bíztál bennem- feleltem ridegen.
- Nekem lehet- emelte fel a hangját.
- Neked mindent lehet?- már én sem bírtam tovább és kiabáltam vele.
- Azt csinálok, amit akarok, te pedig a barátnőm vagy és rám kell hallgatnod és nem arra az óvodásra- fakadt ki.
- Tudtommal nem vagyok a tulajdonod, ezért nem beszélhetsz így velem és Sebi nem óvodás- továbbra is kiabáltam vele.
- Mit tett veled az a szemét megölöm- fortyogott tovább.
- Semmit csak elmondta, amit te mondtál neki.
- Te meg persze szépen elhitted miért is ne- majd megfogta a vázát és az ablakhoz dobta, aminek az üvege sok apró darabra hullt.
- Nekem ebből elegem van- majd kirohantam a szobából, még hallottam a hangját, de nem érdekelt.
Bezártam magam mögött az ajtót és folytattam a sírást. Nem így ismertem Felipét, de biztos igaz abból valami, amit délután Sebi mondott. Hisz ha nem lenne igazságalapja, akkor nem viselkedett volna így. Gyűlölöm, ezt a pasit soha többé nem akarok tőle semmit se. Talán egy két óra is eltelt, amíg ott ültem a földön. Olyan este 10 fele úgy döntöttem ideje lenne lefeküdni. Forgolódtam nem tudtam aludni. A telefonom hajnali 1 órát mutatott, felvettem a köntösöm és elindultam egy szobához. Kopogtattam és mintha várt volna valakit, egész hamar ajtót nyitott.
- Bejöhetek?- halkan kérdeztem.
- Persze- majd kitárta előttem a szoba ajtót.

1 megjegyzés:

  1. Milyen bunkó volt Felipe :@
    Menjen is Sebihez! :D
    Ez is nagyon jó rész lett! :)
    puszii

    VálaszTörlés